Az egyik legfontosabb lépés az alapos mosás. Addig öblítsd, amíg a víz majdnem áttetsző nem lesz – így nemcsak a felesleges keményítőt távolítod el, hanem lemosod a rizsszemekről az esetleges szennyeződéseket és nehézfém-maradványokat is.
Ez a lépés apróságnak tűnik, de hatalmas különbséget jelent az emésztés és az étel tisztasága szempontjából.

A hosszú szemű rizs és a basmati is jó választás: az előbbi kissé alacsonyabb szénhidráttartalmú, az utóbbi aromásabb és könnyebben emészthető.
A főtt rizst hűtsd le, majd másnap melegítsd újra – ezzel természetes módon több rezisztens keményítő képződik, ami segíti a bélflóra egyensúlyát és a stabil vércukorszintet.
Tálald fehérjével és zöldségekkel, például csirkével, hallal, tojással vagy brokkolival, és adj hozzá egy kevés olívaolajat vagy citromlevet.

A rizs akkor válik „okos szénhidráttá”, ha nem külön, hanem rendszerben fogyasztjuk.
Érdemes mindig tartani belőle a hűtőben: ezerféleképpen variálható, és nem véletlenül az ázsiai, hosszú életet támogató konyhák egyik alappillére.